Online pszichoedukációs workshopok


 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az önkritika, mint csapda

Kép
Nem olyan egyszerű nem törődni mások ítélkezésével és kritikájával. Ahogy az is nagyon gyakori, hogy sokszor mi vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei. Ha valaki véleményt alkot rólunk, az óhatatlanul bekúszik a bőrünk alá... de még inkább az idegrendszerünk azon bugyrába, ahol a mások ítélete és saját társas helyzetünk érzékelése közt szoros összefüggés van. A társadalmi ranglétrán elfoglalt helyünk kiértékelését és a mások ránk vonatkozó megítélését ugyanazok az agyi folyamatok dolgozzák fel. (Schwartzberg, 2021) Mivel társas lényként biológiailag ki vagyunk szolgáltatva a másokhoz tartozás élményének, nagyon is húsbavágó élmény lesz, hogy ki mit gondol rólunk. Ha ez a vélemény zömében negatív, különösen olyan kiszolgáltatott helyzetben, ahol a másokhoz való tartozás érdekében kénytelenek vagyunk elfogadni a körülöttünk élők véleményét (pl. gyerek a szülőét vagy tanárét), akkor nem lesz más választásunk, mint hogy saját belső értékrendünk részéve tesszük azt. (Herman, 2010) Még mindi...
További információk

A pszichológus személyiségéről

Kép
Nem-specifikus terápiás hatótényezőnek tartják a terápiás kapcsolatot, bármilyen technikánál és módszernél fontosabb lehet. Mivel a terápiás kapcsolat egy emberi kapcsolat, a pszichológus is személyként vesz benne részt. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, amiről Yalom ír: „A szakma művelőjeként a legértékesebb eszköznek a saját reakcióimat tartom. Ha gátlásosnak, dühösnek, elcsábítottnak, becsapottnak, megbabonázottnak vagy bármi másnak érzem magam, ezt mindig komolyan veszem. Fontos információról van szó, amit valahogy hasznosítani kell a terápiás munkában.” (Yalom: Szemben a Nappal, Park Kiadó, Budapest, 2018, 205. o.) „…a terapeuta legértékesebb, legfontosabb eszköze önmaga, ebből következően ezt az eszközt kell tökéletesíteni. A terapeutáknak kimagasló önismeretre van szükségük, bízniuk kell megfigyeléseikben, nagy odafordulással, szakszerűen kell bánniuk a pácienseikkel. (…) Nemcsak abban hiszek, hogy a terapeutáknak éveket kell kellene saját élményű személyes pszichoterápi...
További információk

A brainspotting traumafeldolgozó&érzelemszabályozó módszerről

Kép
A traumatikus élmények túlterhelőek, meghaladják az agy feldolgozóképességét. Ezek a (Robert Scaer elnevezésével élve) befagyott "traumakapszulák"  energiát vesznek el az organizmustól és akadályozzák a harmonikus működést. David Grand arra jött rá, hogy a feldolgozatlan emléktöredékekhez hozzá lehet férni megfelelő szempozíciót tartva, ezeket a pontokat nevezte el "brainspot"-nak". A Brainspotting, mint traumafeldolgozási módszer azt a folyamatot segíti elő, hogy az autonóm idegrendszer, amely egyébként is folyamatosan az egyensúly megteremtésén munkálkodik, megtalálhassa ezeket a szabályozott működés útjában álló akadályokat és feloldja azokat azáltal, hogy a rendszer lereagálja a megrekedt energiákat. A test a Brainspotting során erőforrásá válik, amiben egyszerűen csak bízni kell. Ez önmagában gyógyulási élmény a traumatizált áldozatoknak, akik a megterhelő - és sokszor fizikailag is bántalmazó - élmények hatására a saját bizalmukat és kapcsolatukat is elve...
További információk