Pszichológus Debrecenben

Február 5-én szombaton 13-15 óra között folytatom a magyarázatot arról, melyek azok a kisebb-nagyobb megterhelő életesemények, amelyek stresszelnek minket, mit jelent a krízis és hogyan lehet jól, azaz úgy megoldani, hogy fejlődjünk általa, illetve mitől számít traumának akár az is (hogy Peter Levine példájával éljek), ha egy gyerek elesik a biciklijével. Mindezt próbálom úgy átadni, hogy ez a tömény információ ne elárasztóan megterhelő, inkább a gyógyulás felé utat mutató és elfogadást hitelesítő élmény legyen. Ennek érdekében a workshop nem csak frontális oktatás-szerű előadásból áll, hanem olyan interaktívan végzett érzelemszabályozási gyakorlatokat is végzünk, amelyek segítenek csökkenteni a traumás tartalom által természetszerűleg kiváltott idegrendszeri aktivációt. De tömény leszek. Mert abban hiszek, hogy a tudás hatalom és csak azt a problémát lehet megoldani, amiről tudunk.

A traumatikus élmények túlterhelőek, meghaladják az agy feldolgozóképességét. Ezek a (Robert Scaer elnevezésével élve) befagyott "traumakapszulák"  energiát vesznek el az organizmustól és akadályozzák a harmonikus működést. David Grand arra jött rá, hogy a feldolgozatlan emléktöredékekhez hozzá lehet férni megfelelő szempozíciót tartva, ezeket a pontokat nevezte el "brainspot"-nak". A Brainspotting, mint traumafeldolgozási módszer azt a folyamatot segíti elő, hogy az autonóm idegrendszer, amely egyébként is folyamatosan az egyensúly megteremtésén munkálkodik, megtalálhassa ezeket a szabályozott működés útjában álló akadályokat és feloldja azokat azáltal, hogy a rendszer lereagálja a megrekedt energiákat. A test a Brainspotting során erőforrásá válik, amiben egyszerűen csak bízni kell. Ez önmagában gyógyulási élmény a traumatizált áldozatoknak, akik a megterhelő - és sokszor fizikailag is bántalmazó - élmények hatására a saját bizalmukat és kapcsolatukat is elve...

Azért lett az érzelemszabályozás a szívügyem, mert a trauma szétzilálja az egyén önszabályozási folyamatait (idegrendszeri szinten!) és a rendre ismétlődő kudarcélmények hosszú távon rombolják az énképet és a másokkal való kapcsolatot. A könnyen széteső idegrendszer egyensúlyának helyreállítására vonatkozó eszközök bevetése már önmagában traumafeldolgozásként élhető meg, hiszen a trauma jelenbeli következményeit mérsékli, megszabadítva az egyént attól a rettenettől, hogy az, ami a múltban történt, az az örök ismétlődés börtönében tartja, mely fölött semmi kontrollja nincs. Ez azonban egy igen sziszifuszi meló. Minden mesebeli megmentővágyam ellenére rendre le kellett szállítanom szenvedésükre könnyű és gyors gyógyírt vágyó klienseimet a földre, hogy varázspálcám nincs, csodát nem tudok tenni: bizony végig kell járniuk a sokszor több évig tartó terápiás folyamatot, ami stabilitáshoz és a gyógyulás reményéhez vezethet. A lassúság oka az az ördögi kör, melynek során a traumára emlékeztető...

1.A Rebirthing Intuitív Energialégzés a normál, automatikus légzésmintázat tudatos megváltoztatásával módosult tudatállapotot hoz lére, amelyben testi feszültségek oldására és szimbolikus szinten végzett pszichés munkára van lehetőség. "A légzés közvetlenül befolyásolja a szervezet biokémiáját, aminek pedig a gondolatokra, érzelmekre és testi reakciókra van direkt hatása." (Minett, 2004) Saját légzéskíséréses tapasztalataim alapján a módosult tudatállapot létrejötte átlagosan 4,45 perc alatt bekövetkezik (n=62), és először testérzetekben, azaz hiperventillációs tünetekben nyilvánul meg: zsibbadás, szédülés, görcsölés kíséri. Ez azonban egy idő után oldódik, és lelki élmények (vagy más testérzetek) veszik át az uralkodó szerepet a folyamatban. 2. A légzés mindig a leggyengébb pontunkat találja meg - testileg, lelkileg egyaránt. Előhozza a lappangó betegségeket, megtalálja az érzelmi konfliktusok, nehézségek gyökerét. 3. A légzés utazás az ismeretlenbe. Nin...

Nem, nem a múlttal foglalkozunk. Igaz, a jelent sokszor a múlt határozza meg. Itt a kulcsszó a relevancia: mi az a múltból, aminek jelentősége van a jelenbeli elakadás kapcsán? A múlt feldolgozása nem öncélú: annyiban van jelentősége, hogy tehermentesítse a jelent és új utat nyisson egy szabadabb, teljesebb jövő felé. Lássuk, mit mond erről Hellinger, akinek bölcs megfigyeléseit igen mérvadónak tartok. "A múlttal végzett munkának mindig helyes arányban kell állnia az élet rövidségével. Nagy tévedés lenne az élet nyolcvan százalékát arra áldozni, hogy feldolgozzuk a múltat. Az élet mindig tovább halad." (Bert Hellinger: A forrás nem kérdi, merre visz az útja, 2009, 217.o.) A gyakorlati terápiás munka során megkeressük (korregressziós technikával) azt a múltbéli eseményt, amely tudattalanul meghatározza a jelenlegi  viselkedés-, és/vagy érzelemmintázatot, gondolkodási struktúrát, és ha megszüntetjük a "gyökérokot", könnyebbé válik a változás.